2021-ben egyszerre három fontos külső tényező is arra ösztönözte a magyar felsőoktatási intézmények egy részét, hogy kialakítsák, illetve, ha korábban létezett, akkor megújítsák teljesítménymérési és ösztönzési gyakorlatukat. Egyrészt megújult a finanszírozási rendszer, amely konkrét mutatószámokhoz és célértékek teljesítéséhez rendelte az elérhető állami támogatások jelentős részét. Másrészt jelentős, 2026-ig tervezhetőnek ígért, szabadon felhasználható többletforrás jutott az egyetemekhez, amelyet a bérrendezésen túl akár ösztönzésre, jutalmazásra is fordíthattak. Harmadrészt átalakult az egyetemek fenntartói-irányítási struktúrája, mégpedig a hatékonyság, a minőség és a teljesítményelv hangsúlyozása mellett. Tanulmányunkban vizsgáljuk, hogy ezek a tényezők várhatóan hogyan hatnak az intézményi teljesítménymenedzsment-rendszerek fejlődésére – beleértve az egyéni szintű teljesítményértékelési rendszereket –, és milyen alapvető dilemmák jellemzik az implementációs folyamatokat.
In 2021, three important external factors simultaneously encouraged some Hungarian higher education institutions to develop or, if they existed before, to renew their performance management and incentive practices. On the one hand, a new funding system was introduced, which linked a significant part of the available state funding to the achievement of specific indicators and targets. On the other hand, universities were given significant additional resources, promised to be predictable until 2026, which could be used for incentives and rewards in addition to salary adjustments. Thirdly, the universities’ ownership and governance structure has been restructured, with an emphasis on efficiency, quality and performance. In our study, we examine how these factors are likely to affect the development of institutional performance management systems including individual level performance asssessment, and what fundamental dilemmas characterise implementation processes.