A tudományos teljesítmény mérésére és az ezen alapuló értékelésekre egyre nagyobb a társadalmi igény szerte a világon. Ez összefügg a kutatás jelnetőségének felismerésével, az oktatásra és kutatásra fordítható összegek korlátosságával, és a kutatással foglalkozó állami és magánszervezetek körének bővülésével. Az egyre inkább globálissá váló rendszerben az objektívnek tűnő mércék és mutatók alapján létrehozott rangsoroknak növekvő szerepük van a hallgatók és a kutatók tájékoztatásában, valamint a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában. E helyzetben a sajnos rendkívüli méreteket öltő szakszerűtlenség veszélyei megsokszorozódnak.
There is an ever growing demand for measuring and evaluating scientific output on a global scale. This reflectd appreciation of R and D, but also limited funding available for educatio and training, as well as it reflects the expansion of the number and diversity of public and private sources for funding research. In this ever globalizing system objective, or seemingly objective, indicators and rankings orientate students, parents and all those spending on research and higher education. Under this angle the spreading lack of professionalism becomes a source of serious distortions, in theory and policy alike.