Tudománymetria és tudományszociológia Translated title: Science Metrics and Sociology of Science

Abstract

Mindig jelen volt a tudományra vonatkozó adatok számszerűsítése, de a 20. század előtt a tudományos produkciók elsöprő többségét nem hivatásos tudósok, hanem „civilek” alkották meg, így a mennyiségi jelzés mint „alkalmazási kritérium” nem használtatott – ugyanis a tudományos produktumokat megalkotók nagy részénél fel sem merült, hogy tudósként alkalmazzák őket. A tudománymetria előzményei az eredetileg civil tudomány nagyüzemszerűsödésével, „hivatali feladattá” válásával állnak kapcsolatban, a tudományszociológiai megjelenése pedig azzal – a kiemelten közép-európai élménnyel –, hogy egyetlen tudományos életpályán belül feltűnően sok „rendszerváltáshoz” kell alkalmazkodni, ez csábít a „szaktudományon kívüli” magyarázatokra, a versengő magyarázatokat pedig „validálni” kell. Az esszé második felében egy 2013-as európai kutatás az (Interco-SSH) szubjektív történetét nyújtjuk, mely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.

Translated abstract

The quantification of scientific data has always been present – but before the 20th century, the vast majority of scientific products were not created by professional scientists, but by „civilians”, so the quantitative indicator was not used as an „employability criterion” – because most of the people who created scientific products did not even think of employing them as scientists. The origins of the metrics of science are linked to the large-scale consolidation of what was originally civil science into an ‚official function’, and the emergence of sociology of science to the experience – particularly in Central Europe – of having to adapt to a remarkable number of ‚system changes’ in a single scientific career, which tempts people to seek explanations ‚outside’ the discipline, and competing explanations to be ‚validated’. In the second half of the essay, we provide a subjective history of a 2013 European research project (Interco-SSH) that led to the construction of a prosopographical sociological repository of science.