A kritikai társadalomtudomány-történet kihívása Translated title: The Challenge of Critical Social Science – History

Absztrakt:

A tanulmány, mely az Educatio® társadalomtudományok erőtereivel foglalkozó tematikus számának bevezetőjéül is szolgál, a kritikai társadalomtudomány-történetírás sajátos kihívását mutatja be. A tudománymetria a tudományos erőtérben elért pozíciók, megszerzett tőkék alapján mutatja be egy-egy társadalomtudomány helyzetét, míg Mannheim óta tudjuk, hogy a társadalmi rendszer kihat a társadalomtudományok eredményeire, tehát a politikai hatalom által befolyásolt tudományos pozíciók/tőkék és a történelmi távú tudományos eredményesség között ellentmondás lehet. Kuhn óta tudjuk, hogy az önmagukat védő tudományos paradigmák nem adnak pozitív választ a jövőbe mutató tudományos kihívásokra. A tanulmány megoldásokat sorol a kétféle megközelítésmód különbségének csökkentésére, bár azzal a bourdieu-i csapdával, hogy az önkritikus tudomány éppen önkritikusságával próbálja önmagát a valóságosnál hitelesebbnek feltüntetni, így is szembe kell néznie.

Abstract:

This paper serves as an editorial preface of this Educatio® volume, focusing on sociology of social sciences. It describes a special challenge of critical approach of sociology of social sciences. Th e scientometrics uses the listing of academic positions and objectivation of symbolic capitals for describing of the situation of one or other social science. But – as followers of Mannheim – we know that the social integration of a social scientist influence his/her opinion of his/her academic subject, and every political power try to hinder the climbing of most critical thinkers in the academic ladder – so the data of scientometrics could be false from the viewpoint of “future” of social science – starting from any historical date. And – as follower of Kuhn – we know that the aristocrats of one or other science, leaders of “normal science” are interested in to hinder to fire of scientific revolutions, so sometimes the scientometric facts sign the “best works” of normal science, which create an obstacle to revolutionary science. Th is study tries to off er solutions how – within these contradictions – the scientometrics could help the critical approach in sociology and history of social sciences. But we have to know that there is no chance to avoid the trap, described by Bourdieu: the self-reflective description of the social science helps to build the illusion of an “objective”, “out of interest”, self-reflective social science.